Látogatók száma: 0354350
» Gyermekmise » Bibliakör » Magyar Iskola » Imakör » Erasmus Kör
» Barátságklub » Cserkészek » Kórus » Sportklub » Receptbazár


 

PÁPAI VAGY APOSTOLI GYÓNTATÓK

(lat. poenitentiarii apostolici, poenitentiarii minores)

 

1. Kik ők?

Az Apostoli Szentszéktől kinevezett papok, akik Róma négy patriarkális bazili-kájában és nagy itáliai kegyhelyeken különleges feloldozási hatalommal gyóntatnak.

A kereszténység első századaiban megindult a zarándoklat a szent helyekre. Elsősorban a Szentföldre, az üdvösség eseményeinek szent helyeire, majd Rómába, Szent Péter és Pál apostol sírjához. Híres zarándokhely volt a középkorban Szent Jakab sírja is a spanyolországi Santiago de Compostellában.

A zarándokok imádkozni akartak a szent helyeken, de az is vezette őket, hogy ott megtisztuljanak bűneiktől, vezekeljenek botlásaikért. A pápák Rómában már az 5. században ( Szt. Simplicius pápa) gondoskodtak arról, hogy papok álljanak a hívek rendelkezésére Szent Péter, Szent Pál és Szent Lőrinc templomában. Természetesen gondolniuk kellett arra is, hogy a különböző nyelvű hívek találjanak olyan gyóntatókat, akik megértik beszédüket.

A 13. század folyamán a pápai udvarban már állandóan találkozunk a penitenciáriusok (gyóntatók) szolgálatával. A különböző nemzetek fiaiból választják ki őket a pápák, hogy minden nyelvnek, fajnak legyenek a pápai udvarban képviselői. Az olaszokon kívül vannak francia, spanyol, portugál, angol, lengyel, német, sőt magyar származásúak is. Részben a világi papság soraiból nevezik ki őket a pápák, másrészt azonban a szerzetesrendek tagjai közül, elsősorban az akkor alakult két nagy koldulórend, a domonkosok és ferencesek tagjai közül.

Különösen megnőtt fontosságuk az ún. szentévek meghirdetése után.

Az első szentévet VIII. Bonifác pápa hirdette meg Krisztus születésének 1300. évfordulóján. A búcsú elnyerésének feltételét a Szent Péter- és a falakon kívüli Szent Pál-bazilika látogatásában szabta meg, mégpedig a rómaiaknak harminc, az egyéb területekről érkező zarándokoknak tizenöt napon keresztül kellett naponta felkeresniük a kijelölt templomokat.

A pápa és az Egyház szándéka szerint a szentévnek az a rendeltetése, hogy Urunk születésére vagy halálára való emlékezés erejéből bűnbánatot merítsenek a zarándokok. Ezért akik igaz bánattal meggyónták bűneiket, azok a szentévben jubileumi búcsúban részesülnek, ami a bűnért járó ideigtartó büntetés elengedése.

A szentévben a bűnök feloldozásának joghatósági köre ki volt és van bővítve: olyan bűnök, melyek alól a feloldozás rendes körülmények között magának a római pápának vagy a püspöknek van fenntartva, a szentévben Rómában minden gyóntatónál meggyónhatók, ill. feloldozhatók.

 

2. Helyük az Egyházban

A pápai gyóntatók kinevezése a pápa jogkörébe tartozott, a pápa udvarhoz számították őket.

Tudásuk miatt többször jártak fontos diplomáciai küldetésben.

IV. Jenő 1431-ben számukat a Szt Péter-bazilikában 11-re emelte (2-2 olasz, francia, spanyol, 1-1 angol, holland, német, lengyel és magyar), és közös életet írt elő számukra.

 

V. Pius 1568-69-ben

         a S. Maria Maggioréhoz domonkos,

         a Lateráni bazilikához ferences,

         a Szt. Péter-bazilikához jezsuita pápai gyóntatókat rendelt.

 

Az apostoli gyóntatók mint szerzetesek a rendi elöljáróságtól, mint gyóntatók a bíboros főpenitenciáriustól függtek.

Ő az Apostoli Poenitentiaria (a lelkiismeret ügyeinek legfőbb bírósága) vezetője. A 12. sz. végén említik a „bíborost, aki a pápa helyett gyóntat”, s aki a fölmentéseket és a föloldozást adta a pápának fenntartott esetekben.

Melyek ezek a pápának fenntartott esetek?

A hatályos jog két bűn alóli feloldozást tart fenn az Apostoli Szentszéknek, melyek esetében az Apostoli Penitenciáriához kell fordulni: a szentségi pecsét (gyónási titok) közvetlen megsértése, és a tisztaság elleni bűnben való bűntárs érvénytelen feloldozását.

A megyéspüspöknek van fenntartva az abortusz bűne alóli feloldozás.

VI. Pál 1967. VIII. 15: a bíboros főpenitenciárius joghatóságát a belső fórum ügyeire határozta meg, s kiterjesztette mindarra, ami a búcsúkkal kapcsolatos.

A régens 2 hivatalnokkal naponta tárgyalja az ügyeket; az Apostoli Poenitentiaria prelátusai a bíboros főpenitenciárius elnökletével időnként üléseken tárgyalják meg a komolyabb megfontolást igénylő ügyeket.

 

3. Kinevezésük

1774-ben a Jezsuita Rend föloszlatása után XIV. Kelemen a minoritákra bízta a Szt Péter-bazilikát (2-2 olasz és francia, 1-4 angol, német, spanyol, portugál, holland, lengyel, magyar, görög és délszláv), s lakásul a korábbi Palazzo dei Penitenzierit (a mai Via della Conciliazione derekán) adta nekik. 1948-ig laktak itt, majd a Vatikán-városba költöztek.

Az pápai gyóntatókat a kinevezés előtt rendjük generálisa mutatja be a bíboros főpenitenciáriusnak, aki a jelöltet saját bizottságával levizsgáztatja. Ha a rendnek az illető országból nincs jelöltje, mást is javasolhat, aki a nyelvet jól beszéli.  Kinevezé-sük és elmozdításuk a pápa jogkörébe tartozik.

 

4. Ma

         a Szt Péter-bazilikában 13 (2-2 olasz és angol, 1-1 francia, német, spanyol, portugál, holland, lengyel, magyar és délszláv) minorita,

         a Szt Pál-bazilikában 6 bencés,

         a Lateráni bazilikában 10 ferences,

         a S. Maria Maggiore bazilikában 10 domonkos látja el az pápai gyóntató tisztét.

A híres itáliai kegyhelyeken gyóntatók (Loretóban kapucinusok, Assisiben és Páduában minoriták) joghatósága azonos a római pápai gyóntatóéval, de kinevezésüket nem a Szentszéktől kapják, és függetlenek az Apostoli Penitentiariától.

 

5. Magyar pápai gyóntatók

A magyar nép Szent Istvánnal vonul be a keresztény nemzetek sorába. Szent István gondoskodni akart a szent helyekre zarándokló hívek szükségleteiről is. Rómában és Jeruzsálemben, sőt az odavezető utakon is, Ravennában, illetve Konstantinápolyban zarándokházakat alapított, hogy ezeken a helyeken otthonra találjanak azok a zarándokok, akik a szent helyeket felkeresik.

Rómában a zarándokok elsősorban Szent Péter sírjához igyekeztek. Szent Királyunk ezért a Szent Péter-templom közelébe kívánta állítani a magyar zarándokházat. Megkapta a bazilika déli szomszédságában fekvő  Szent István első vértanú tiszteletére szentelt  templomot, s e mellé építette a zarándokházat. Fennma-radását pedig gazdag alapítvánnyal biztosította.

A római zarándokházat kezdettől fogva nagy számmal keresték fel a jámbor hívek. Néhány évtizeddel az alapítás után a ház elöljárói, Béla főesperes és két papja azt kérték a Szentszéktől, hogy a magyar földről érkező zarándokok egyedül ott szállhassanak meg, és ha az Örök Városban halnak meg, a zarándokház papjai temethessék el őket.

Amint látjuk, fél évszázaddal az alapítás után már nem csak szállóhelyről, hanem temetőről is gondoskodni kellett a magyar zarándokok számára. Ez azt mutatja, hogy a Rómába zarándoklók száma állandóan nőtt. E zarándokok közül sokan csak anyanyelvükön tudtak beszélni, így lelki vigaszért csak magyar paphoz fordulhattak az Örök Városban. A pápák, látván a zarándokok egyre nagyobb számát, iparkodtak gondoskodni számukra megfelelő gyóntató atyákról. Ezeket részben a zarándokház papjai sorából, részben pedig ezen kívül lévő papokból választották ki. Ezekről a gyóntatókról ma már nem találunk feljegyzéseket.

IV. Béla uralkodása alatt több esetben találkozunk gyóntatókkal, akik élénk szerepet játszottak a magyar egyházi és a politikai életben.

Fontos szerepe lett a Szent Péter-templom magyar gyóntatóinak akkor, amikor VIII. Bonifác pápa  a közhangulat hatására  1300. február 23-án a századfordulót jubileumi szentévnek nyilvánította. Kétszázezerre teszik a zarándokok számát, akik a keresztény világ minden tájáról érkeztek Rómába. A népek áradatából nem hiányozhattak a magyarok sem. A zarándokok sorában voltak magyar püspökök, kanonokok és papjaikkal együtt a hívek. Természetes, hogy nem hiányozhatott számukra a lelki vezető, a magyar gyóntató sem. Az első római magyar gyóntató, akiről biztos tudomásunk van, Magyar Miklós, akit VIII. Bonifác püspökké szentelt.

A 14. század közepéig emlékeink nem szólnak magyar eredetű gyóntatókról.

VI. Kelemen pápa 1350. évre újra szentévet hirdetett meg. Alighogy híre ment a jubileumi búcsú meghirdetésének, a keresztény világ minden részéből megindultak a zarándokmenetek az Örök Város felé. A krónikás szerint olyan tömegekben jöttek, hogy a vendéglők, szállodák nem tudták befogadni a népet. Sokan a mezőkön voltak kénytelenek táborozni. Jöttek magyarok is nagy számmal, s akadt munkája a magyar gyóntatónak.

Az 1400. évi jubileum évében újra találkozunk egy magyar gyóntató nevével: Szekcsői Péter fia, István minorita atya, akit IX. Bonifác pápa püspökké szentelt. Az ő távozásával, vagy talán még vele egyidőben, Balázs fia János, a pécsi egyházmegyéből származó bencés volt Rómában a magyar gyóntató. Egy András fia Tamás nevű rendtársa is segítségére volt. Ő arra hivatkozott, hogy “Magyarországból és Szlavóniából zarándokúton és más okokból is nagy számmal jönnek világi hívők az Örök Városba”, és mert ő a magyar és dél-szláv nyelveket beszéli, az olaszt is érti, kéri a pápát, hogy nevezze ki őt római gyóntatóvá. V. Márton pápa 1419-ben teljesítette is kérését.

1299: Magyar Miklós;

1342-50: Magyarországi Balázs;

1351-71: Újhelyi Domonkos;

1371: Budai Henrik OSA;

1400: Szekcsői István OFM;

1420: Balázs fia János OSB;

1419-22: András fia Tamás OSB;

1423-33: Körmendi János OSA;

1423-33: Gál fia András OSPPE;

1431-34: Cserdy Imre;

1439-72: Kapusi Bálint OSPPE;

1450 és 1471: András fia Péter;

1472-73: Jakab OSPPE;

1473-95: István fia Kelemen OSPPE;

1488-96: Dénes fia Vince OP;

1495-98: Ferenc fia Mihály;

1517-23: Lászai János;

1524-53: Klobucziczki János SJ;

1693-99: Cseles Márton SJ;

1699-1709: Melleghi Ferenc SJ;

1709-13: Rajcsáni György SJ;

1713-17: Beniczki Mihály SJ;

1717-21: Dirner Tóbiás SJ;

1721-24: Bossányi András SJ;

1724-28: Raab István SJ;

1728-32: Dobner István SJ;

1732-41: Tolvay Imre SJ;

1741-45: Faludi Ferenc SJ;

1745-51: Koller József SJ;

1750-53: Kéri Bálint SJ;

1753-58: Meusser Kristóf SJ;

1758-62: Puchperger Márton SJ;

1762-70: Piestyánszky János SJ;

1770-73: Hersching Dániel SJ;

1774-77: Hayduk Mózes OFM:

1780-86: Boskovics Péter OFM:

1787-1808: Stadler Gáspár OFM;

1817-24: Paulik Ferenc OFM;

1824-60: Kampus Sándor OFM;

1862-70: Liegerhoffer János OFM;

1870-93: Gmitter Alfonz OFM;

1894: Csabai Paulin OFM;

1895-1911: Czaich Gilbert OFM;

1911-13: Máhig Berárd OFM;

1913-27: Pazsitny Bonaventura OFM;

1927-: Monay Ferenc OFM;

1959-86: Rákos Rajmund OFM.

 

Stuttgart, 2014-02-06.


Barátságklub
Minden pénteken 15.30-18.00 óra között.
Helyszín: A Bruder-Klaus-templom nagyterme, Albert-Schäffle-Str. 30.
Ungarische Katholische Gemeinde „Szent Gellért”
Albert-Schäffle-Str. 30
Tel.: 0711-236 919 0
Telefax: 0711-236 739 3
E-mail:mission@stuttgarti-katolikusok.de
Vezetője: Stauder Éva. Helyettesei: Berec Piroska és Kocsis Ilonka.


JÓSLATOK ÉS LEGENDÁK A PÁPÁKRÓL

 

Az egyházi előírások szerint a pápa halála után 15 nappal meg kell kezdődnie az új pápa megválasztására hivatott konklávé ülésének. A 80. életévüket be nem töltött bíborosok, 2005. április 8-án bevonultak a Sixtus-kápolnába, hogy megválasszák II. János Pál utódját, minden idők 265. vagy 266. egyházfőjét.

Melyek azok a legfontosabb fogalmak illetve adatok, amelyeket a pápaválasztás kapcsán ismernünk kell valamint az is, hogy miért nem egyértelmű, sorrendben hanyadik pápa ül majd Szent Péter trónjára.

 

Ki a római pápa?

A pápa a római és a görög katolikus egyház feje. A szó a görög "pappasz" és a latin "papa" szóból ered, jelentése "atya". A címet első alkalommal Sziriciusz pápa használta 398-ban, a VII. századtól már csak a mindenkori római püspököt illeti meg. A pápa teljes, de ritkán használt címe: „Róma püspöke, Jézus Krisztus földi helytartója, Szent Péter apostolfejedelem utóda, az egyetemes Egyház legfőbb papja, Nyugat pátriárkája, Itália prímása, a római egyháztartomány érseke és metropolitája, Vatikánváros államfője és Isten szolgáinak szolgája.”

A pápai főhatalom (primátus) tartalma: a pápáé a legfőbb törvényhozói, tanítói, bírói és kormányzati hatalom az egyházban. A katolikus egyház egyetemességének és egységének letéteményese a pápa.

 

Miért Péter az első pápa?

Jézus Krisztus apostolokat választott ki és hívott meg. Az apostolok utódai a püspökök, a pápa a püspökök között az első - elsőséggel (primátussal) rendelkezik. Róma püspöke Szent Péter utóda abban az értelemben, hogy az egyházban ugyanazt a tisztséget gyakorolja, amelyet az apostolok között Péter apostol.

A katolikus tanítás szerint Krisztus kezdettől fogva monarchikus szervezetet adott az egyháznak: egy embernek, Szent Péternek adta benne a főhatalmat, kifejezetten azért, hogy ezáltal az egyház egységes és erős legyen. "Te Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat" - mondta Krisztus Simonnak, azaz Péternek. (Mt 16,18-19.) Róma lett az egyház szíve, vagyis a római püspöknek lett elsősége az egész egyházon belül.

 

Mi a pápa csalatkozhatatlansága?

A pápai egyeduralom velejárója a pápai tévedhetetlenség vagy más szóval csalatkozhatatlanság. A pápa csalatkozhatatlansága hittétel, amely szerint Péter apostol és utódai az isteni gondoskodás folytán tévedhetetlenek akkor, amikor valamely hittani kérdésben ünnepélyesen és apostoli teljhatalmukra hivatkozva ("ex cathedra") tanítanak. A pápai csalatkozhatatlanságot dogmaként mondta ki az I. Vatikáni Zsinat (1869-1870).

 

Hány pápa volt?

A történészek között ma sincs teljes egyetértés abban, hogy hányan követték egymást Szent Péter székében az elmúlt közel kétezer évben, az Annuario Pontificio pápai évkönyv 264 pápáról tud.

 

Ki volt a legöregebb és a legifjabb pápa?

A leghosszabb ideig, 34 (avagy 37) évig Szent Péter volt Róma püspöke.

A második leghosszabb ideig uralkodó pápa IX. Piusz (31 év, 7 hónap és 23 nap, összesen 11.560 nap) mögött.

A most meghalt II. János Pál (26 év, 5 hónap, 17 nap, összesen 9.665 nap).

A legrövidebb ideig, 4 napig 752-ben II. István ült Szent Péter trónján, aki még beiktatása előtt meghalt.

VII. Orbán pápa 1590-ben 13 napig uralkodott, és még megkoronázása előtt meghalt. A modern idők legrövidebb ideig kormányzó pápája I. János Pál volt, aki 1978-ban a megválasztása utáni 33. napon hunyt el.

A legfiatalabb korban, legfeljebb húszévesen (a források többsége szerint 12 évesen) IX. Benedek pápát választották meg 1032-ben. A legöregebb - 85 éves - III. Celesztin pápa volt 1131-es megválasztásakor, de még hét évig ült Szent Péter rónján.

 

Hogy hívják a pápát?

A pápa nevét megválasztása után veszi fel. A bíboros diakónus megkérdezi a jelöltet, hogy elfogadja-e a választást. Amennyiben ő az „accepto” (elfogadom) szóval felel, uralkodása azonnal (és nem néhány nappal későbbi beiktatásától) megkezdődik. Ezután a diakónus azt kérdezi, miként szólítsák, az új pápa pedig bejelenti a magának választott nevet.

533-ban történt először, hogy a pápa nevét megváltoztatta.

A szokás 955 óta vált hagyománnyá. A nevekben semmilyen rendszer nincs, a választás általában a közvetlen előd, pártfogó vagy a példakép alapján történik. A jelöltnek ezután odahozzák a pápai ruhát, felveszi a palliumot, és a bíborosok kézcsókra járulnak elébe.

 

Milyen a pápa viselete?

A pápa rendes napi ruhája finom gyapotból készült fehér reverenda; fehér kolláré (gallér), fehér selyem pileolus, fehér selyem cingulus (deréköv), melyet hímzett vagy ráfestett pápai címer díszít az aranybojtokkal. A reverendát az udvari szabó készíti el, az övet és a szandálokat (papucsot) rendszerint ajándékba kapja előkelő családoktól vagy a szerzetesrendektől. A szandál bíborselyemből vagy piros bársonyból van, aranyhímzéssel, rajta a görögkereszt.

A pápa a reverenda fölött hordja a piros mozzettát, a télen hermelinszegélyes piros bársony, nyáron szegély nélküli, könnyű selyem vállgallért. (Ünnepélyes alkalmakkor a mozzettát és a széles piros stólát a karing fölé veszi fel.) Lakásán kívül, pl. sétán hosszú fehér kabátot vagy skarlátszínű köpenyt, aranybojtokkal díszített vörös kalapot visel.

 

Melyek a pápa hatalom jelképei?

A pápaság legfontosabb jelvénye a pallium, amelyet a pápa mindig használ, megválasztásakor terítik a vállára, és ettől kezdve már pápa. A pallium fehér gyapjúból készült, hat fekete kereszttel átszőtt apostoli jelkép, ami - anyagánál fogva - az ősi pásztori foglalkozásra emlékeztet.

Az új halászgyűrűt Róma városa ajándékozza az új pápának, ennek kövét a XIII. századtól a pápák pecsétként is használták.

Az egyenes pásztorbot püspökségének jelképe (a többi püspök csak görbe pásztori botot használhat), a halászgyűrű az egyházzal való egységének szimbóluma.

Régebben a hármas korona, a tiara - amiből minden koronázásra új készül - fejedelemségének mutatója. A pápaság jelképe a pápai címer is, a hármas korona a keresztbe tett, vörös szalaggal összekötött arany és ezüst színű kulcsokkal.

 

Számok a pápaságról

Az eddigi 264 pápa nemzetiségi megoszlása: 205 olasz és 57 más nemzetiségű. Közülük 19 francia, 14 görög, 8 szíriai, 8 német, 3 afrikai, 2 spanyol, 1 osztrák, 1 palesztinai, 1 angol, 1 holland és 1 lengyel.

A legtöbbször előforduló pápanév a János 23-szor, ezt 16 Gergely, 15 Benedek, 14 Kelemen, 13 Leo és 12 Pius követi. Két neve két pápának, I. és II. János Pálnak volt.

Eddig 81 pápát avattak szentté, 7-et boldoggá.

 

Kik az ellenpápák?

A kánon szerint megválasztott pápával szemben választott pápákat tekintik ellenpápának. Összesen 39 ellenpápáról tudunk, az elsőt 217-ben választották Hippolütosz személyében, az utolsó Amade savoyai herceg volt, V. Félix néven (1439-49).

 

Egy nő Szent Péter trónusán?

Pápává választható elvileg minden katolikus vallású nőtlen férfi. Az egyházi törvények megszorítást nem tartalmaznak, egyedül a simonia miatt elítéltek, a hitszakadárok és azok vannak kizárva, akik önmagukra szavaznak. A gyakorlatban hosszú ideje csak bíborost választanak meg.

A legenda szerint 855-ben VIII. János néven egy nőt választottak pápává, aki két évig töltötte be a hivatalt, de aztán egy körmenet során gyermeket szült és a tömeg agyonverte. Johanna nőpápa történetét a tudósok egyértelműen elvetik, de a mese ma is újra és újra felbukkan. Az igazi VIII. János 872-től tíz évig uralkodott és arról nevezetes, hogy ő volt az első meggyilkolt pápa.

 

XVI. BENEDEK PÁPA

(latinul: Benedictus PP. XVI), született Joseph Alois Ratzinger (Németország, Bajorország, Marktl, 1927. április 16.) a római katolikus egyház vezetője 2005 óta.

 

Élete

Joseph Ratzinger a németországi Marktl am Innben (Felső-Bajorország) született, nagyszombat napján. Édesapja csendőrtiszt volt, édesanyja férjhezmenetele előtt szállodai szakácsként dolgozott. Gyermekkorát az osztrák határ közelében (Salzburgtól 30 km-re) fekvő Traunsteinben töltötte.

1943-ban besorozták katonának, és Magyarországra küldték, ahol tankcsapdákat kellett felállítania, majd dezertált. 1945-ben az ellenség fogságába esett. Amikor kiengedték, bátyjával együtt belépett a szemináriumba.

1951. június 29-én szentelték pappá. Professzori kinevezését követően a bonni, a münsteri, majd a tübingeni egyetemen tanított. Regensburgban egyetemi tanszéket (intézetet) alapított.

1972-ben megalapította a Communio című katolikus folyóiratot.

1977-ben kinevezték München érsekévé, ugyanezen év júniusában bíboros lett.

1981-ben II. János Pál pápa kinevezte az egyházi tanítóhivatal, a Hittani Kongregáció prefektusának.

2002 novembere óta pápává választásáig a bíborosi kollégium dékánja. Dékáni hivatalából kifolyólag a II. János Pál halálát követő interregnum idején ő volt a Vatikán egyik legmagasabb rangú embere. Ő celebrálta II. János Pál temetési miséjét 2005. április 8-án, valamint vezette a pápaválasztó konkláve megnyitását.

A bíborosi testület 2005. április 19-én választotta pápává; 2005. április 24-én iktatták be. Ő a nyolcadik német pápa, és a 265. az egyházfők sorában. A legutóbbi német pápa a Németalföld területén született VI. Adorján (1522–1523).

Pápaként mondott első miséjén többször is emlékeztetett a XXIII. János által összehívott II. vatikáni zsinat döntéseire, és leszögezte, hogy II. János Pál pápa irányvonalát kívánja folytatni.

Ratzinger a XVI. Benedek nevet vette fel. Azért esett erre a névre a választása, mert Nursiai Szent Benedek rendalapító Európa védőszentje. Másik érve, hogy XV. Benedek nyomdokait szeretné folytatni, akit a béke pápájának is hívnak.

Benedek pápa hat nyelven beszél, további négyen olvas és ért; képzett zongorajátékos, különösen Mozartot és Beethovent kedveli.

 

Címere

XVI. Benedek pápa címere hasonlít az érseki megbízatása alatt használt címerre. A medve Freising város címeréből eredeztethető, a koronázott mór férfi a Müncheni-Freising-i érsekség címeréből származik. Alul egy Jakab-kagyló szerepel. E kagylót viselik a zarándokok. A kagyló a regensburgi St. Jacob kolostor címerében található. E kolostorban volt Ratzinger pap.

 

Magyar vonatkozások

1998. május 21-én a Szent István Társulat Stephanus-díjjal tüntette ki Ratzinger bíborost. A díjat azoknak adományozzák, akik magyarul megjelent műveikben a keresztény európai kultúra értékrendjét közvetítik.

 

Magyarul megjelent munkái

·                     A keresztény hit (Einführung in das Christentum), OMC, Bécs, 1976

·                     A mustármag reménye, Prugg Verlag, Eisenstadt, 1979

·                     Beszélgetés a hitről Vittorio Messorival, Vigilia, Budapest, 1990

·                     Krisztusra tekintve: a hit, remény és a szeretet gyakorlása, Vigilia, Budapest, 1993 [2]

·                     Bevezetés a katolikus egyház katekizmusába (Christoph Schönbornnal közösen), Ecclesia, Budapest, 1994

·                     A föld sója, Szent István Társulat, Budapest, 1997

·                     A remény forrásai: gondolatok az üdvtörténet nagy ünnepeiről, Ecclesia, Budapest, 1997

·                     A keresztény erkölcs alapelvei (társszerző Heinz Schürmann és Hans Urs von Balthasar mellett), L'Harmattan, Budapest, (2002)

·                     A liturgia szelleme, Szent István Társulat, Budapest, 2002

·                     Életutam. XVI. Benedek pápa önéletírása, 1927-1977, Szent István Társulat, Budapest, 2005

·                     A názáreti Jézus, Szent István Társulat, Budapest, 2007

·                     Örömötök szolgái. Elmélkedések a papi lelkiségről, L'Harmattan - Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, 2010

 


NAGYBÖJTI NÉPSZOKÁSOK

 

1. A nagyböjt rövid története

A húsvétot megelőző negyvennapos időszakot nevezzük nagyböjtnek. Hamvazószerdán kezdődik, és húsvétig tart. Ha valaki utánaszámol, kiderül, hogy ez a valóságban negyvenhat nap, de a vasárnapok nem számítanak böjti napnak. A Katolikus Egyházban hamvazószerdán a pap az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából keresztet rajzol a hívek homlokára és ezt mondja: Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!

 

A Szentírás és a keresztény hagyomány azt tanítja, hogy a böjt segít elkerülni a bűnt, és ami hozzá vezet. A böjt az önmegtartóztatás egyik formája, egyúttal az Istennel való kapcsolat helyreállításának eszköze. A nagyböjt jó alkalom, hogy legyőzzük önzésünket, és gyakoroljuk a felebaráti szeretetet. Tudatára ébredjünk annak is, milyen nehéz helyzetben él sok embertársunk.

 

A húsvétot megelőző böjt kezdetben csak nagypénteken és nagyszombaton volt szokásban.

Kr.u. 336-tól már magában foglalta a húsvétot megelőző hetet is.

A negyven napos böjt a 4. századtól fokozatosan alakult ki.

A római egyházban a 7. század elején vált szokássá a hamvazószerdával kezdődő böjt. Ezt a szokást II. Orbán pápa 1091-ben iktatta törvénybe.

A középkori alapítványi és kolostori templomokban a böjt az alleluja-temetéssel vette kezdetét, s ezt hetvened-vasárnap előtti szombaton tartották. Azonban a böjt kezdete általában hamvazószerda volt, amit a farsang utolsó napja, húshagyó kedd előzött meg.

A Katolikus Egyház hamvazószerdára és nagypéntekre - Jézus Krisztus kereszthalálának napjára - szigorú böjtöt rendel: a 18 és 60 év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk. E két napon és a böjti időszak többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy ne fogyasszanak húst.

 

2. Nagyböjti ételek

A nagyböjt tehát Hamvazószerdán kezdődött. Előtte való nap zajlott le a böjt és a farsang jelképes párviadala, a Cibere vajda és Konc király. Ez az igen elterjedt szokás főleg Erdélyben maradt fenn, ahol a farsangi szokások keretében szalmabábokkal is eljátszották a tréfás küzdelmet. Cibere vajda neve a böjti ételt, a ciberét jelképezi, Konc király pedig a húsos, zsíros ételeket. Csíkrákoson hamvazószerdán kora reggel kiküldték az öregek a gyermekeket a falu melletti Csere-dombra, hogy összeszedjék a késeket, villákat, karddarabokat, amelyeket a verekedés közben Cibere és Konc elhullatott.

 

Cibere vajda győzelmével tehát elkezdődött a böjti időszak, amelyhez a népi hitvilágban különböző hiedelmek fűződtek. Többfelé élt például az a képzet, hogy aki a kántorböjt napjain (szerda, péntek, szombat) következetesen megtartja a böjtöt, előre értesül halála napjáról.

 

Erdélyben többfelé emlegetik még a legidősebb emberek a negyvenelést, ami abból állt, hogy aki tartotta, az csak egyszer evett napjában.

Hamvazószerda volt az úgynevezett böjtfogadó. Fogadott böjtnapot tarthatott egy egész falu egykori tűzvész, jégverés, döghalál, marhavész, pestis, vagy tömegszerencsétlenség emlékére azért, hogy az meg ne ismétlődjék. Tudunk azonban egyéni fogadott böjtről is, amelyet valamilyen különös cél elérése érdekében fogadtak, például: egy beteg családtag gyógyulásáért, haldokló szép haláláért; gyermekáldásért; jó férjért.

 

A múlt század végén még igen sok vidéken szokásban volt, hogy a zsíros edényeket hamvazószerdán elmosták, s csak húsvétkor vették elő azokat. Húst és zsíros ételt nem ettek, külön edényben, olajjal vagy vajjal főztek.

 

Elterjedt étel volt a korpából készült savanyú leves.

Gyakran készítettek sós vízben főtt nagy szemű magyar babot, szemes kukoricát. Ezt nemcsak ebédre, vacsorára készítették, hanem napközben is fogyasztották.

Böjti eledel volt a csiripiszli, melyet kicsíráztatott búza, rozs és liszt keverékéből készítették. Amikor a csíra már egy centiméter nagyságú volt, mozsárban megtörték, levét kisajtolták, liszttel elegyítve cseréptálakban, kemencében megsütötték, és ételként fogyasztották.

Böjti étel volt a kukoricamálé is. A kukoricalisztet tejjel leforrázták, fejes káposzta levelére tették, és kemencében megsütötték.

 

A feketehéten szigorúbb böjtöt tartottak. – Szokásban volt, hogy ebédre mákos tésztát főztek, mert a mák fekete színe is a gyászt jelképezte.

 

Érdekes volt a nagypénteki étkezés: aszaltszilva-levesből (rántás és habarás nélkül, csak a maga levében megfőzve) és mákos tésztából állt. Egy másik variáció szerint ugyancsak aszaltszilva-levest ettek, de túrós tésztával és vajjal. Nagypénteken sohasem reggeliztek; vacsorára főtt tojás volt kenyérrel.

 

3. Ruházkodás

A legtöbb településen a két világháború közötti időszakban még viseletben jártak templomba. Böjt és advent idején feketében, egyébként pedig színes népviseletben mentek a templomba. Néhány helyen a lányok - az oltárterítő színének megfelelően - lila szalagot kötöttek a hajukba.

 

4. Vallásos és népi szokások

4.1. Virágvasárnap

Ekkor szentelik a gyermekek által szedett barkát Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére. A szentelményt gyógyító, gonoszűző hatásúnak hitték. A palócoknál a virágvasárnapi templomszemetet gyümölcsfa alá öntik. Ezt az ünnepet követi a nagyhét, más néven sanyarúhét.

 

4.2. Nagycsütörtök

Nagycsütörtök a bibliai utolsó vacsora emlékét idézi. A nagymise glóriájára szólalnak meg utoljára a harangok, a csengők és az orgona. Ezután - ahogy a népi hiedelem tartja - a harangok Rómába repülnek, hangjukat kereplők helyettesítik a szertartásokon.

 

Elterjedt szokás volt a nagycsütörtöki rituális mosakodás a faluhoz közeli folyóban. Egy-egy faluban az állatokat is megmosták. Bajelhárító szerepet tulajdonítottak ennek a rituálénak.

Sajátos étkezési szokás szerint hagyományosan spenótot ettek, ezt a napot ezért zöldcsütörtöknek is nevezték.

 

4.3. Nagypéntek

Nagypéntek a szigorú böjt és a gyász napja. A templomokban virággal díszített szentsírt rendeztek be, a halott Jézust szimbolizáló corpusszal. A nagypénteki templomi liturgia legismertebb része a passió előadása. A passió szerepei sok helyütt nemzedékről-nemzedékre öröklődtek.

 

Számos étkezési szokás is kötődött nagypéntekhez. Csak hideg ételeket ettek, azt is csak akkor, amikor a templomi szertartásból hazaértek.

 

Jézus keresztre feszíttetésének napján nem dolgoztak, a jószágot, állatot is pihentették. Szokás volt ezen a napon a pilátusverés, pilátusütés. Amikor a pap a Miserere mei kezdetű zsoltár elolvasása után a misekönyvet az oltár lépcsőjéhez ütötte, az asszonyok összecsapták imakönyvüket, a férfiak nagy zajjal a padot, a gyermekek pedig a földet verték.

 

Nagytakarítás
A nagypéntek a legszigorúbb böjt betartása mellett az általános tisztálkodás napja is. A portákon ilyenkor meszelnek, takarítanak, nagymosást tartanak.


Nagypénteken nem volt szabad szántani sem volt szabad, mert e napon Jézus a földben volt.

 

Hajnali fürdés

Az utóbbi évtizedekig legismertebb nagypénteki népszokás volt. Hajnali 2–3 óra körül mentek a fiatalok a patakra mosakodni. A lányok azt várták a mosakodástól, hogy szépek legyenek.

A mosakodás után a patak vizéből haza is vittek és a húsvéti ünnepek alatt is azzal mosakodtak.

Másutt a beteg kisgyerekeket is levitték a folyóra, hogy a bajt lemossák róluk. Elterjedt hiedelem volt, hogy aki a folyó vizében megmosakszik, egészséges lesz, nem lesz beteg, nem fáj a szeme, fürge lesz a munkában.

Némely vidéken az állatokat is megitatták a patak vizéből, máshol a lovakat úsztatták meg a folyó vizében. A Székelyföldön éjjel 12 órakor merítettek vizet az Oltból és megszentelték vele az istállót, az állatokat, a házat és ittak belőle, majd megmosakodtak benne.

A néphit vallásos magyarázatot is fűzött a szokásokhoz. Azért hasznos nagypénteken, mert Jézust, mikor a katonák kísérték, beletaszították a Kedron patakjába, s ezzel a víz megszentelődött. Ezért néhol aranyos víznek is nevezik a napfelkelte előtt merített vizet.


Tűzgyújtás
A
keresztény középkorba vezethető vissza a nagypénteki tűzgyújtás, annak emlékezetére, hogy hajnalban, amikor Jézust Pilátus elé vitték, a szolgák és katonák tüzet gyújtottak és amellett melegedtek. Másutt annak emlékére tették, hogy amikor Jézus sírját őrizték, a tűz mellett virrasztottak.

 

Néhol e napon gyakorolták a Pilátus-égetés szokását.

 

4.4. Nagyszombat

A nagyböjt és a nagyhét utolsó napja, húsvét vigiliája. Délelőtt csend, szentségimádás és szentsír-látogatás volt. Délután


Tűzszentelés
A
nagyszombati liturgia cselekményei közé tartozik a tűzszentelés. A tüzet a templom pitvarában szentelték meg, és utána szólaltak meg a harangok, jelezvén azt is, hogy elmúlt a böjt. A szertartáson részt vevők a parazsat hazavitték és a tűzhelyen az előző estén kialudt tüzet ezzel gyújtották meg.


A szentelt tűz parazsa  védelmet nyújtott a rossz idő, a szerencsétlenség, a tűzvész ellen. A szentelt tüz hamujából tettek a libák itatójába, hogy azok egészségesek legyenek, vihar idejére a tűzre tettek, hogy a villám elkerülje a házat.

A szentelt tűz (Júdás-tűz, Pilátus-égetés) elhamvadt szenét húsvét napján, napfelkelte előtt az elöljárók kivitték a földekre, és ott elszórták a búza közé, hogy a gabona ne legyen üszkös, a penész, a hernyó ne pusztítsa a káposztát. Három darabot a kemencébe dobtak, hogy elhárítsák a jégesőt.


Féregűzés
N
agyszombaton sok helyütt féregűzést is végeztek, ami a harangok megszólalásával egyidőben történt. – Egyes helyeken a gyerekek kolomppal és csengővel körülszaladták a házat és ezt kiabálták: „kígyó, béka, távozz a házamtól!”. Másutt a fiatal asszonyok és lányok tették ugyanezt, amikor a ház környékét seperték.

Ugyanitt az asszonyok és lányok harangszókor egy késsel a gyümölcsfákat is megveregették, hogy sokat teremjenek.


Vízszentelés
A
nagyszombati szertartásokhoz tartozik a vízszentelés is. Azok a családok, amelyeknél a vízkeresztkor szentelt víz már elfogyott, a nagyszombaton szentelt vízből vittek haza.

 

Ételszentelés

Ekkor történik az ételszentelés is. A megáldott étel neve: kókonya. Kalácsot, sonkát, tojást, tormát, sót, bort, pálinkát visznek ilyenkor a templomba.


Körmenet
A
nagyszombaton tartott körmeneten az ország legtöbb vidékén a falu apraja-nagyja részt vett. Mindazok a szülők, akik csak tehették, erre az alkalomra új ruhába öltöztették gyermekeiket.
Ősi néphagyomány, a Húsvét hajnalára virradó Jézus-keresés. A Székelyföldön a búzába rejtett Krisztus-szobrot kellett megtalálni a keresőknek. Néhány vidéken éjjel vonultak ki a keresők, mert úgy hitték, majd amikor felkel a nap, abban megpillanthatják a húsvéti bárányt, Jézust.

 

Összefoglalásként mit is írhatnék? Szeretem hagyományainkat. Ne hagyjuk kiveszni őket, pótolhatatlanok!

 

Stuttgart, 2011-03-11.








Magyar Kurir Uj Katolikusok DRS.de Vatikani Radio