Látogatók száma: 0354339
» Gyermekmise » Bibliakör » Magyar Iskola » Imakör » Erasmus Kör
» Barátságklub » Cserkészek » Kórus » Sportklub » Receptbazár
Cserkészek

 

MISKA - STUTTGART

Nyelvünk megőrzése feladatunk.

A mindennapok magyar beszédjén  túl meg kell adnunk gyermekeinknek a lehetőséget, hogy önmagukat ne idegennek, hanem magyarként vagy „félmagyarként" érezhessék hazájukban, Németországban. Hogy ne húsz, harmincévesen vagy később kezdjék el keresni a „hovatartozást", amit gyermekkorukban a nyelven, az irodalmon, a kultúrán át nem tudtak megszerezni.

„Tiszteljétek az írást, mert az íráson át a lélek szól az emberhez!” (Móricz Zsigmond)

Ezért is...

Szeretettel várjuk szeptember 21.-én 10.30-tól  minden régi és leendő diákunkat szüleikkel együtt első tanítási napunkra.

Helye: Stuttgart, Albert-Schäffle-Str. 30 altemplom.

Várunk minden első osztályt elvégzett, magyarul beszélő gyermeket, a kezdő csoportunkba.

 
CSERKÉSZET

Játszva tanulni! Ezt az elgondolást követve már negyven éve működik magyar cserkészcsapat Stuttgartban. Első foglalkozásunkat szeptember 21.-én tartjuk 14 órai kezdettel.

Szeptember 21.-én 16 órától szülői megbeszélést tartunk a gyermekkönyvtárban. Itt mindenről lehet beszélni a Miskával és a cserkészettel kapcsolatban.                                        

Iskolával és a cserkészettel kapcsolatos kérdéseikkel  forduljanak Jablonkay Lydiához. 07433276314 vagy 015204990635

További kérdések esetén pedig kattintsanak honlapunkra: www.stuttgarti-cserkeszek.de
 

Mindenkit nagy szeretettel várunk!

 

A Tanárok és a Cserkészek!

 












CSERKÉSZETTEL AZONOS NAPOKON

MAGYAR ISKOLA (MISKA) VÁRJA AZ ÉRDEKLŐDŐKET.

 

AZ ÖSSZEJÖVETELEK ÉS A MAGYAR ISKOLA IDEJE:

MISKA:                                    10.30 -TÓL – 13.30-IG,

CSERKÉSZET:                         14.00- TÓL – 18.00-IG

 

HELY: Bruder Klaus templom, Tel.: 0711 2369190 (Albert Schäffle-Str. 30. Stuttgart )

 

ÉRDEKLŐDNI:

Cserkészet: Jablonkay Lydia 07433-276314

Magyar iskola: Nagy Miklós 07151-906433

stuttgarti-cserkeszek@gmx.de

miska.stuttgart@gmx.de

 

Öltözék: erős, zárt cipő, cserkészing, nyakkendő, és az időjárásnak megfelelő egyéb ruházat.

 

Hozandó: uzsonna, innivaló (kulacsban!!!), írószer, cserkészkönyv, füzet, cserkészeknek bicska és egyéb, az összejövetelhez szükséges felszerelés.

 

Mivel rossz időben is kimegyünk, tessék ennek megfelelően öltözni!

 

AMENNYIBEN NEM TUDSZ AZ ÖSSZEJÖVETELEN RÉSZT VENNI, FELTÉTLENÜL SZÓLJ ELŐTTE VALÓ ESTE NEKEM (07433-276314), VAGY AZ ŐRSVEZETŐDNEK!

 

Tagdíj: 50 EUR/ fő/ év. Legyetek szívesek március 31-ig befizetni az alul megadott kontóra, vagy nekem az összejöveteleken.

 

Az adományokat szeretettel megköszönjük.

 

Volksbank Balingen, Ungarische Pfadfinder/Jablonkay

BLZ: 653 912 10 Kt: 25487000

 

Mindenkit szeretettel várunk!

 

Jó munkát!

 

Jablonkay Lydia cscst/cspk

 

100 ÉVE MAGYAR CSERKÉSZET

JUBILEUMI NAGYTÁBOR KASTLBAN

2010 július 24. – augusztus 8.

 

 

„Egy lángot adok, ápold, add tovább!”

 

Idén ünnepeljük a Magyar Cserkészet fennállásának 100 éves évfordulóját..

Ugyanakkor 65 éve, hogy külföldön megalakultak az első cserkészcsapatok.

Most 2010-ben egy rendkivüli tábor keretében emlékeztünk vissza az elmúlt 100 évre.

 

“Egy lángot adok, ápold, add tovább!”

Reményik Sándor ezen mondata volt a tábor jelszava.

Ezzel jelképeztük azt a lángot, a lelkesedés belső lángját, ami bennünk cserkészekben ég és amit szimbolikusan mint gyertyaláng adunk át az új cserkészeknek. Ez a jelszó kísért végig bennünket a táboron, és visszatekintve azt hiszem nyugodtan mondhatom ,hogy sikerült ezt a lángot tovább adni.




A gyerekek korosztály szerint voltak altáborokba beosztva. Egy-egy altáboron belül volt egy fiú-, és egy lányrész, amelyben kb. 50 fiú és lány volt. Csak a tíz éven aluliak aludtak házban, a többiek mind sátortáborban voltak. Nem csak a sátrakat kellet maguknak felverni, de a konyhát, a mosdókat, az asztalokat, padokat és még a zászlórudat is maguk építették, s mindezt szögek nélkül.

A táborban összesen 6 altábor volt, akik a kezdetek kezdetén a Kárpát-medence különböző városaiban cserkészkedtek.

 

Már második nap (1913) meghívta őket Sík Sándor a vági tutajútra, és kiadta a feladatot, hogy estig minden altábor építsen egy tutajt, ami legalább 3 cserkészt elbír. Este a tábortűz keretében ezekkel a tutajokkal indultunk el Kralovánból Komáromba. Másnap már a megyeri nagytáborba készültünk, amit viszont az árvíz elmosott. Ebből kifolyólag sátorverő verseny lett meghirdetve és egy fél órán belül 20 ponyvasátor díszítette a nagyrétet.



Harmadnap a gödöllői jamboree magyar résztvevői voltunk és nagy meglepetésünkre Horty Miklós és Baden Powell üdvözölték a tábor résztvevőit zászlófelvonáskor. természetesen lóháton. Aztán egész nap vetélkedők voltak és mivel sok különböző nemzetiség volt a jámboreen, így az akadályverseny is egy pár különleges, egzotikus ország “altáborába” vezetett.

Az altáborokban nyugodtan zajlott az élet. A cserkészek építkeztek, a konyhások főztek, a törzs pedig fényképezett, írta az újságot...

Aztán eljött 1939. Délután volt egy nagy, különleges, nehezített cserkészjáték vagyis számháború, amiben nem azok nyertek akik csaltak. Ebben az évben volt Magyarországon az első lánycserkész világtalákozó a Pax Ting. Főtt is emiatt a fiúk feje, mert csak lányok vehettek részt az esti tábortűzön. Estére valóban egy fiút sem lehetett már látni, viszont itt-ott elég nagydarab, szőröslábú lányokat furcsa szoknyákban és fejkendőkkel. A tábortűz nagyon jó hangulatban zajlott le, de a végére távoli lövések hallatszottak. Mire a zászlólevonásra került volna sor, már hangosan szóltak a szirénák és az erdőből, ahol a sátrak álltak lövések, tankok dübörgése és kocsizaj hallatszott. (A Pax-Ting tábor után egy héttel kitört a második világháború és sok résztvevő már úgy érkezett haza, hogy otthon háború volt). Az altábori kapuk előtt katonák álltak és mindenkit ellenőríztek. Másnap reggel az idegen hadsereg már ellepte a tábort. Reggelit már csak hosszú sorbanállás után, kenyérjegyért lehetett kapni és nem volt se vaj, se lekvár és a kakaó is vizes volt. Amikor még a magyar zászlót is levették a rúdról, akkor már nem lehetett kibírni a helyzetet.

 

Az idősebb cserkészek "kivándoroltak az országból". Ők voltak a pozsonyi és a komáromi csapatok és még aznap éjjel elindultak “külföldre”, és útközben megaludtak egy pajtában. A határon átjutva már várták őket a DP táborok vöröskeresztesei élelemmel, kötszerrel és mindennel, amire a menekülőknek szükségük volt.



Másnap reggel a cserkész I. is elindult Tihanyból illetve Keszthelyről. Délután végül a roveraltábor is nekivágott az idegennek. Ők eddig Kolozsváron éltek .

Egész nap úton voltak és estére ponyva alatt vagy barlangban aludtak. Ki mit talált. Másnap délre érkeztek meg a tonal lévő DP táborba (kb 28 km), ahonnan a menekültek továbbszállítása buszokkal történt. Nagy meglepetés volt mikor megérkeztek, ugyan is nem csak az eső eredt el, és innentől a következő napokban végig hol esett, hol nem, de megváltozott a környék is. A komáromi és pozsonyi csapatok Kanadába érkeztek. A keszthelyiek és tihanyiak Brazíliába, a kolozsváriak meg éppenséggel a bajor erdőbe, mint az a valóságban is történt 1943-től.

A felnőtt altábor eközben pedig elment vitéz Kisbarnaki Farkas Ferenc sirjához (kb 180km), és azt megkoszorúzták. Kisbarnaki volt a harmadik és utolsó magyar főcserkész. 


Ami ezután következett az már készülődés volt a nagy napra és küszködés az esővel. A csütörtöki éjjeli játékot és a péntek délutáni vetélkedőt elmosta az eső, így a péntek esti táncház a közeli sportvendéglő termeiben zajlott le. Igaz hogy csak 100 férőhelyes volt a helyiség, de sok jó ember kis helyen is elfér címszó alatt 250 vizes cserkész is befért és igen jót táncoltak.


Az est fénypontjaként a tábori filmet is meg tudták nézni egy első változatban.

Aztán eljött a nagy nap.

Péntek este óta folyamatosan érkeztek a vendégek. Szombat reggel még esett egy kicsit és már el volt döntve, hogy az ünnepség a közeli volt Magyar Gimnáziumban lesz megtartva...

Pontosan 10 órakor bevonultak az altáborok nótaszóval a zászlófelvonáshoz.

Ekkor a napostiszt már 288 cserkészt és vendéget jelentett. Hat cserkész kilépett és a cserkészinduló első és harmadik versszakához felvonták a magyar nemzeti zászlót, a bajor zászlót és a Kerületi zászlót a 18 méter magas hármas zászlórúdon.

Utána mise következett, melyet Halász Imre atya tartott, aki külön erre az alkalomra eljött Felvidékről.

Délután került sor a népdalvetélkedő döntőjére is, ahol a zsűritagok 21 előadást hallgattak meg a közönség nagy buzdítása, éljenzése mellett.

Már több éve tervbe volt véve egy fedett tűzhely megépítése, hogy főleg a kiscserkészeknek legyen egy védett helyük, ahol tudnak játszani, étkezni és tartózkodni, mert a cserkészház igen kicsinek bizonyult. Végül is idén tavasszal nekiálltak a szakemberek, és némi segítséggel cserkészvezetőktől, szülőktől és vállalkozóktól is kb 700 munkaóra alatt felállítottak egy igen szép faszerkezetet.


A közepén van egy tündöklője akár egy jurtának, így tüzet is lehet rakni alatta. Miután az ácsmester a tetőn állva elmondta az áldását, Imre atya megszentelte az új építményt, hogy sokáig óvja és szolgálja a magyar cserkészeket.

Az ebéd a 450 embernek két konyhán készült. Külön erre a hétvégére kijöttek a Frankfurti felnőtt cserkészek tábori konyhájukkal és ellátták a vendégeket finom étkekkel. A délután folyamán elkészült még több száz lángos és csörögefánk ami nyom nélkül eltűnt a cserkészek és vendégek gyomrában.

Az ebédszünetet sok vendég kihasználta, hogy megtekintsék az altáborokat. Erre külön voltak vezetések, hogy senki se tévedjen el az erdőben. Sok szülőnek új dolog volt látni miként él gyerekük tíz napig az erdőben. Megcsodálták a saját készítésű asztalokat, padokat, a tábori konyha nagy edényeit, az altábori kapukat, a mosdót és az öt számitogéppel és 2 Terrabyttel felszerelt irodasátrat.

Délután kezdődött az ünnepi műsor. Mivel az utolsó pillanatban kisütött a nap és nagy erővel bizonygatta, hogy most már velünk marad, meg is megtartottuk az ünnepet a réten, ahol külön erre az alkalomra nagy színpadot építettek az előtáborosok.

 

A regösök kezdték a táncbemutatójukkal, amit élő zene kísért és nagy sikert volt.

A kiscserkészek előadták az “ Egyszer egy királyfi” cimű balladát. A zenészek húzták, ők pedig énekeltek és játszották a szerepüket. Nekik is nagy tapsvihar járt. Az egyes altáborok bemutatója között vagy a kerületi parancsnok vagy más vezetők tartottak rövid beszédeket. Szintén meg lett köszönve minden vezetőnek, segítőnek és csapatparancsnoknak a munkája is.

Aztán következett az egyik fénypont. “100 év – 100 ok cserkészkedni” – cimszó alatt a cserkész I.- es altábor negyed órán keresztül előadta, hogy miért jó cserkésznek lenni? Annyira ügyesen és gyorsan pörögtek az egyes rövid bemutatók, hogy a két táblás alig győzte váltogatni a sorszámokat. Így például az egyik ok az volt, - és ezt 8 gyerek mondta egyszerre -, hogy szüleik a cserkészetben ismerkedtek meg.

Szintén kiváló műsorral készültek fel a cserkész 2-ek. Sikerült egy nyomozót szerezniük aki végre fényt derített arra, hogy miért halt meg szegény Pista attól a pogácsától, abban a bizonyos falu végi házban. A gyanúsítottak sora nagyon hosszú volt: Többek közt Zsuzsika, aki a tésztát gyúrta kézzel lábbal, akkor a kakastollas legények, Ábrahámnak egyik fia is gyanús volt (a negyven közül) és végül is kiderült, hogy a kiskacsától, aki a fekete tóban úszik, kapott madárinfluenzát, és abban halt meg szegény Pista. (A történet a tábortüzeknél énekelt dalok szövegeiből állt össze.)

Ezután mindenkinek könnyezet a szeme. Kinek a nevetéstől kinek a meghatódástól, de száraz nem maradt senkié sem. Ezután szót kapott Klement Nándor és Konthur Mária a két volt kerületi parancsnok, akik még el tudtak személyesen jönni.

A népdalverseny győztesei is előadták nyertes számaikat és végül a frankfurti Rezeda tánccsoport zárta a több mint 2 és félórás műsort.

Külön ki kell emelni Szakács Gábort, a Forrai Sándor Rovásíró kör vezetőjét, aki külön eljött erre a napra, hogy előadást tartson az érdeklődő vendégeknek a rovásírásról. . A következőre külön felhívta a hallgatók figyelmét: A cserkészek voltak a rovásírás megőrzői és ez legyen így a jövőben is. Őrizzék és ápolják a rovásírást és ezzel együtt az őseink emlékét. Ez magyar írás volt mindíg és az is marad!

E nagyszerű nap után már csak befelyezés és a bontás kövekezett. Délben zászólevonáskor még az ég is megsiratta a tábor végét és eláztatta a majdnem száraz sátrainkat. Mégegyszer elénekelte több száz torok a tábori éneket, megemlékeztünk Gyurkabáról, mindenki kapott egy emléktárgyat és a Himnusszal levontuk véglegesen a három zászlót.

A 2010 es Jubitábor véget ért.



Utószó

A táborzárás után persze folytatódott a bontás. Egy égtelen zivatar pár órával a zászlólevonás után összetört még 3 nagy sátrat, egy pár kisebbet és mindent eláztatott ami addig nem volt még lebontva. Másnap estig tartott a bontás, de akkor végre rend és béke lett a cserkészparkban.

A táborban résztvett 240 cserkész 11 országból (Németország, Ausztria, Svájc, Magyarország, Szlovákia, Hollandia, Svédország, Olaszország, Franciaország, Brazilia és Argentinából.) A vendégnapokra a létszám 450 fölé emelkedett.

Az elmúlt 20 évben nem volt még ekkora létszámú tábor, ami azt is mutatja, hogy a cserkészet még mindíg tud mozgósítani embereket.

Értéket továbbadni és értéket teremteni

Értéket továbbadni és értéket teremteni. Így lehet körülírni a magyar cserkészet munkáját itt külföldön. Aki a nyári Jubileumon ott volt, az szemtanúja lehetett, hogy ez nem csak úgy oda van mondva, hanem itt valódi értékekről van szó, amiket immár 65 éve igyekszünk továbbadni, ápolni és megszeretettni a jövő generációval. Lehet, hogy sokan azt gondolták, hogy nem lehet 2010-ben olyan a cserkészet mint annak idején. Akkor amikor még sokan érkeztek menekültként magyarországról, vagy amikor még nem lehetett jönni- menni Magyarországra, hanem a cserkésztáborba mentek, hogy magyar szót halljanak.

Lehet, hogy sokan még azt sem hitték volna, hogy 2010-ben egyáltalán van még cserkészet.

Pedig igenis van, és nem csak éldegél, hanem olyan erőben van, mint talán akkor, amikor a fénykorát élte az 1970-es években. Biztosan sok minden változott. Az idő is változott. De nagy megdöbbenésre, csodálatra, szinte hihetetlen, hogy itt 2010-ben, a bajor erdő szélén, ugyan úgy énekelnek magyar gyerekek népdalokat, ugyan úgy járják a néptáncot, ugyan úgy tudnak tábortüzezni, mókázni mint régen.

A táborok ugyan úgy fel vannak építve mint annak idején csak spárgát és fát használva és egyszerű eszközökkel készítik maguknak a kellékeket a tábori élethez.

A kerület még mindíg áll, él és virul!

Ezek tényleg értékek, és a gyerek, aki ebben felnő, annak az értékrendszere hasonló lesz mint az elődjeié.

Az hogy manapság egy táborra, egy hétvégére több mint 400 cserkész, szülő és vendég összejön, azt csak a sok éves kitartó munkának lehet köszönni.

Olyan vezetőknek, akik a sok év folyamán sem csüggedtek el, hanem ezt az értéket igyekeztek továbbadni a következö generációnak.

Itt a gyümölcse ennek az odaadó munkának. Ez a tábor igazolja, hogy nem jártak rossz úton elődjeink és ezért is van mit követnünk, és azt is tudjuk, hogy merre kell továbbhaladni.

A magyar cserkészet itt külföldön értéket teremtett és még mindig értéket teremt. Olyan időkben is, amikor máshol zárják be a magyar templomokat, iskolák, gyülekezetek, magyar egyesületek, szünnek meg, mert kiöregednek, nincs már érdeklődés, vagy nincs már pénz.

Ekkor a cserkészet még mindíg épít és teremt.

Itt a cserkészpark, amit 20 éve vettek meg az akkori vezetők. S nem csak hogy létezik még, de közös erővel cserkészházat építettek és ebben az évben még egy hatalmas jurta- pavillont is sikerült megépíteni..

Itt van a regöstábor, ami ma nagyobb létszámú mint valaha. Akár 150-en is összejönnek minden évben, a pólyásbabától a 80 éves nagypapáig, hogy együtt megünnepeljék a húsvéti ünnepeket.

Itt vannak a nyári táborok, vezetőképző táborok , csapattáborok, egyéb rendezvények és hétvégék.

A táborokban és hétvégéken amiket itt Európában szervezünk, több mint 5000 éjszakázást számolunk évente. Idén még ennél is több lesz.

Itt vannak a Magyar Iskolák, amiket a csapatok indítottak, hogy a gyerekek jobban tanudjanak magyarul. És még mindíg vannak helyek, ahol új iskolák indulnak.

Itt vannak az új csapatok Hollandiában és Svédországban.

Ezek azok az értékek, melyek az önkéntes, önzetlen munkából fakadnak.

Adjon a jó Isten erőt a következő generációnak, hogy ezeket az értékeket továbbra is tudják magasan tartani és továbbadni.

Vagy ahogy mi cserkészek mondanánk Reményik Sándort idézve: “Egy lángot adok, ápold, add tovább és gondozd híven! “

 

Jablonkay Lydia és Péter

Szavalóverseny Stuttgartban

Május.

Virágillat áradt szét az egyébként „városszagú“  Stuttgarton. Hatalmas bárányfelhők úsznak át az égen, s a madarak trillája nyomta el az örökösen elsuhanó autók zaját. Észre sem vettem a máskor oly idegesítő, folyton piros lámpákat, az örök építkezéseket, s  morcos házmesterünket. Más ez a nap, mint a többi!?  Vagy csak úgy akarom érezni a lázas készülődés miatt? Talán ünnep van ma és ahhoz ez a csodálatos aláfestés?

 

Igen, ünnep van.

 

Harmadik  alkalommal került  május 8.-án  megrendezésre a „Kis Kincsesláda“ szavalóverseny, melyet cserkészcsapatunk és az iskola közösen hívott életre.

 

 

 
 
   

Kedves, jóindulatú mamák készítettek süteményeket, terítették az asztalokat. Roverlány dolgozott a konyhában.

Mindenki tette a dolgát: székek, asztalok kerülnek a helyükre, a zsűri asztala, virág, színpad, sok-sok díj.  Utolsó simítások,  a zsüri tagjai elfoglalták helyüket.  A folyosón Izguló gyerekek gyűrögették papírkájukat a VERSSEL.

 

A kicsik kezdték, majd egyre idősebb szavalók következtek.

Sorban elmondta mindenki azt a verset, melyet már oly sokszor elmondott, de így még soha.

A felnőttek versenye előtt kis szünetet tartottunk, s kihirdettük az eredményeket a gyermekek 3 korcsoportjában. Az öröm, s bánat után kiszaladtak játszani az őrsvezetőkkel. Gyerekek, ez a dolguk!

A felnőttek  csodálatos verseket mondtak, adnak elő, éltek át velünk együtt. Döbbent, síri csend volt a teremben. Elmerültünk egy álomvilágban, s álmodozunk egy kicsit.

 

Boldog pillanatok az  eredményhirdetés után: Na, nem az ajándékok miatt, hanem a tudat tesz boldoggá, hogy sikerült egymásnak valamit, valami felemelően szépet adni.

Ebben az oly sokszor embertelennek,  és kényelmesnek  kikiáltott világban  is megvan az igény a szépre és jóra.

 

Engem még is az  egyes gyerekek, egyes családok akarata az, ami  a legjobban lenyűgöz.

Mert mi ösztönöz egy teljesen német családot arra, hogy a fiaik magyar verset mondjanak? Vagy az az édesapa, ahol az anyuka olasz származású és fiával  még is komoly verset tanított meg. Vagy a jól menő, sikeres üzeletembernek miért jó, hogy itt a mi  kis szolíd versenyünkön részt vegyen?

 

És persze a többi kis csoda, amivel  minden szórványban élő  család, gyerek, felnőtt is  küszködik: A magyar nyelv használata,  sokszor  a magyar közösség megtartó erejének a  hiánya.

Csodálatosnak tartom mindazt az összefogást, amit ilyenkor egy közösség tud adni. Hiszen csak közösségben van esélyünk arra, hogy megmaradhassunk magyarnak és emberi  embernek is.

Amíg érdeklődünk egymás munkája, öröme-bánata iránt, az azt is jelenti, hogy felelősséget is vállalunk a másikért, amihez mindenki hozzátehet úgy, hogy maga is  több lesz általa. Hát nem csodálatos ez?

 

 

Bár nem minden ilyen rózsaszín, és az önkritika nem engedi a saját vállunk veregetését, még is örülök, hogy ismét megrendeztük ezt a versenyt a rovásírással párhuzamosan.

Természetesen voltak hibák, neheztelések, remények, gondok, de mindaz eltörpül az élmény mellett.

 

Hogy hogyan tovább?  Boldoggá tenne, ha ez a kezdeményezés kinőné a cserkészcsapatunkat, és egyre többen jönnének verset mondani vagy akár csak megnézni.

Örülnék, ha  több városban lennének hasonló rendezvények s mi csak a döntőt rendezhetnénk it Stuttgartban, s talán versenyzőink eljuthatnának Magyarországra az országos versenyre is.

Befejezésül pedig a verseny utólsó verse álljon itt, amit lélekemelőnek szánok mindenkinek, aki ezt a beszámolót elolvassa.

                                                    

Ady Endre: Köszönöm, köszönöm, köszönöm

Napsugarak zugása, amit hallok,
Számban nevednek jó ize van,
Szent mennydörgést néz a két szemem,
Istenem, istenem, istenem,
Zavart lelkem tegnap mindent bevallott:
Te voltál mindig mindenben minden
Boldog szimatolásaimban,
Gyöngéd simogatásaimben
S éles, szomoru nézéseimben.
Ma köszönöm, hogy te voltál ott,
Hol éreztem az életemet
S hol dõltek, épültek az oltárok.
Köszönöm az én értem vetett ágyat,
Köszönöm neked az elsõ sirást,
Köszönöm tört szivü édes anyámat,
Fiatalságomat és büneimet,
Köszönöm a kétséget, a hitet,
A csókot és a betegséget.
Köszönöm, hogy nem tartozok senkinek
Másnak, csupán néked, mindenért néked.
Napsugarak zugása, amit hallok,
Számban nevednek jó ize van,
Szent mennydörgést néz a két szemem,
Istenem, istenem, istenem,
Könnyebb a lelkem, hogy most látván vallott,
Hogy te voltál élet, bú, csók, öröm
S hogy te leszel a halál, köszönöm.

                                                                            Jablonkay Lydia

Stuttgart, 2010. május 19.

 

MUNKATERV 2010. január - augusztus

keret: 100 éves a magyar cserkészet

Hónap Nap                  Mi és kinek?                                                 Miska

Január 16.                   Összejövetel + szülői 16.00-tól                          van

23.                               Összejövetel                                                    van

30.                               Magyar Bál (cserkészek este 18.00-tól)              nincs

Február 6.                   Összejövetel                                                    van

19.-21.                          Vezetői-, és rover konferencia                            nincs

27.                               Téli kirándulás / összejövetel                             van

Március 13.                  Összejövetel                                                    van

27.                               Húsvéti szokások/összej./szülői uzsonna           van

28.-05.                          Regös tábor                                                     nincs

Április 17.                    Összejövetel                                                    van

24.                               Összejövetel+ szülői 16.00-tól                           van

Május 1.                      Cserkésznap+Röplabdakupa Frankfurt               nincs

8.                                 Szavaló és rovásírás verseny                             van

13.-16.                          Cserkészpark rendezés/ csapattábor                 nincs

Június 12.                    Összejövetel                                                    van

18.-20.                          KÖKI (kiscserkész akadályverseny)                   nincs

26.                               összejövetel                                                     van

Július 10.                     Ki mit tud? / összejövetel / évzáró                      van

17.-18.                          Próbáztató hétvége / kirándulás                       nincs

24.-29.                          Előkészítő tábor (rover/vezető)

30.-08.                          Jubi tábor

augusztus 7.- 8.           Vendégnap a jubi táborban

9.-10.                           bontás/utótábor

 

A CSERKÉSZETTEL AZONOS NAPOKON MAGYAR

ISKOLA (MISKA) VÁRJA AZ ÉRDEKLŐDŐKET .

AZ ÖSSZEJÖVETELEK ÉS A MAGYAR ISKOLA IDEJE:

MISKA: 10.30 -TÓL – 13.30-IG,

CSERKÉSZET: 14.00- TÓL – 18.00-IG

HELY: Bruder Klaus templom

0711 2369190 (Albert Schäfflestr. 30. Stuttgart )

ÉRDEKLŐDNI: cserkészet: Jablonkay Lydia 07433-276314

iskola: Nagy Miklós 07151-906433

Öltözék: erös, zárt cipő, cserkészing, nyakkendö, és az időjárásnak megfelelő

egyéb ruházat.

Hozandó: uzsonna, innivaló (kulacsban!!!), írószer, cserkészkönyv, füzet, cs-nek

bicska és egyéb, az összejövetelhez szükséges felszerelés. Mivel rossz időben is

kimegyünk, tessék ennek megfelelően öltözni!

AMENNYIBEN NEM TUDSZ AZ ÖSSZEJÖVETELEN RÉSZT VENNI,

FELTÉTLENÜL SZÓLJ ELŐTTE VALÓ ESTE NEKEM (07433-276314), VAGY AZ

ŐRSVEZETŐDNEK!

Tagdíj: 50 EUR/ fő/ év. Legyetek szívesek március 31-ig befizetni az alul

megadott kontóra, vagy nekem az összejöveteleken. Az adományokat

szeretettel megköszönjük.

Volksbank Balingen, Ungarische Pfadfinder/Jablonkay

BLZ: 653 912 10 Kt: 25487000

Mindenkit szeretettel várunk!

Jó munkát!

Jablonkay Lydia cst/cspk




 



Magyar Kurir Uj Katolikusok DRS.de Vatikani Radio